-Eddig úgy éreztem,olyan erős vagyok,hogy el tudnék tolni egy hegyet.Most nem hiszek magamban,úgy mint régen.Úgy érzem nincs meg a másik felem...
-Ezt teszi az emberekkel egy erős szerelem...elveszik...és legyengülünk a hiányában.
-Együtt voltunk egészek.Mintha az egyik lábam veszett volna oda,veled együtt...a járás megy ugyanúgy,csak nehezen.
-Lehetnék a mankód...
-Ne a mankóm legyél...kérem a lábamat vissza.
-És ha már nem adhatnék igazi egészséges lábakat? Csak egy műlábat...ami nem működne már úgy?!
-Hidd el,ugyanannyira szeretném,mint a régit,vagy talán még jobban is...
 ♥