Lelked legmélyebb zugaiba kívánok látni. Mutasd meg magadból azt, mit másnak nem mutatnál. Tárd fel rejtegetnivalóid, minden egyes félelmed, vagy hibád. Avass be legféltettebb álmaidba, mondd el mire vágysz. Tűnjék bármennyire is nevetségesnek, vagy éppen irracionálisnak, ígérem megpróbállak megérteni. Látni akarlak, úgy, ahogy senki más nem lát. Át akarom érezni a veszteséged és minden egyes győzelmed, mintha csak hozzám tartoznának. Legyél velem az, aki mindig is szerettél volna lenni. Engedd, hogy melletted legyek, támogassalak, többé tegyelek. Tudom, ez elsőre félelmetesnek tűnhet, hiszen fenn áll annak lehetősége, hogy sebezhetővé válj. Viszont meg kell tanulnod bízni. Bennem, és önmagadban. Mert csak így van értelme az egésznek. Így van értelme annak, hogy két ember valóban közel kerüljön egymáshoz, mindenféle válaszfal, félelem, és béklyó nélkül. Így válsz egyszerre szabaddá, és forrunk egybe mégis..

Ilyesmire csak a szerelem képes... kézen fogni egy életet és azt mondani neki: gyere!

Néha a legjobb dolgokra várnunk kell. Viszont a beteljesülés kárpótol minket a várakozásainkért.

Ahhoz, hogy egy csók igazán jó legyen, jelentenie kell valamit. Azzal kell megtörténnie, akit nem tudsz kiverni a fejedből, hogy mikor az ajkaitok összeérnek, egész testeddel érezd. Olyan heves és mély kell legyen, hogy ne akarj többé levegőt venni. Nem szabad az első csókkal csalni, hidd el, nem érné meg, mert ha megtalálod az igazit, az első csók sokat jelent.

Nekem az érintés a fontos. Amikor megfogom a másik kezét, tenyerembe zárom, és érzem az erei lüktetését, a szívverését, a teste melegét. Az érintés elég, hogy érezzem a másik szerelmét. Az érintéssel a lélegzésünk is közössé válik. Minden érzés ebben az érintésben egyesül.

"Az álmok könnyen a semmibe vesznek, sokan pedig a szertefoszlás után is még a megvalósulásra várnak. Képesek örökké várni valami olyasmire, ami soha nem lehet az övéké. Eközben elszalasztják a pillanatot, mely az ábrándozásnál sokkal boldogabbá teheti őket. Most sem álmodunk. Élünk egy álmot"

Egy nő nem minden férfi mellett ugyanaz a nő.

A kapcsolatok nagy része a bizalmatlanság, a hűtlenség és az elhidegülés miatt megy tönkre. Mindenkinek adni kell egy és még egy esélyt. Ezzel magadnak is adsz. Ám azt tudnod kell, hogy ami elsőre nem működött az egész nagy valószínűséggel másodjára sem fog. És, ami másodjára sem működött, az soha sem fog. Bízhatsz ugyan benne, de azzal csak egymás idejét húzzátok. Az elhidegülésen még lehet változtatni- olykor. Ha az elhidegülés nem bizalmatlanságból és hűtlenségből ered. De a bizalmat újra felépíteni atombiztosra- szerintem lehetetlen. Mindig ott lesz a gondolataidban egy kis kételkedés, mely frusztrál és bolygat. És a hűtlenség...nos szerintem minden két emberen múlik. Ha megcsalnak hibáztathatod ugyan a másikat és elhordhatod mindenek..De bizony bizony ha kicsit mélyebben belegondol.. az ember rájön, hogy mindennek megvan az oka. Talán azért történt, mert nem adtál meg mindent a párodnak, mert kevés voltál, vagy mert egész egyszerűen nem gondolja veled komolyan. Ahol pedig a megcsalások oda-vissza történnek, ott szerintem nincs szerelem. A szerelemben nem akarod és nem tudod szándékosan megbántani és megalázni a másikat. Ez nevetséges. Az ilyen helyzetekben csak maximum kötődés van.. Hallgass mindig a szívedre és ha túl sok a fájdalom, akkor lépj tovább. Ne vesztegesd az időd olyan kapcsolatra, melyen gondolkodnod kell, hogy akarod-e vagy sem. Légy szerelmes, de ne légy bolond..A szerelem csak úgy jó, ha közben boldog vagy, s ha nem működik majd idővel jön másik.
És addig is élvezd az életet...!

Azt mondják, az ember életében csupán egy „igazi” szerelem van. Szerintem viszont ez nem igaz. Legalább négy van. Először beleszeretünk a barátunkba, hogy megtanuljuk, milyen finom is a határvonal a barátság és a férfi-nő kapcsolat között. Aztán beleszeretünk az ellenségünkbe, hogy rájöjjünk, az ellentétek csupán vonzzák egymást, de élni nem tudnak együtt. Aztán beleszeretünk a tökéletesbe, hogy egy életre megtanuljuk: nem létezik tökéletes. S csak ezután leszünk boldogok valakivel, akit már címkék nélkül leszünk képesek szeretni. Csak úgy, önmagáért…