Én nem akarom,hogy minden fiú utánam kapkodjon..Én nem akarom,hogy ezer kis csicska utánam rohangáljon..Én nem akarom,hogy én legyek mindenben a legjobb..mert nekem elég egy igazi fiú,aki megküzd értem,nekem elég csak egy-két barát,csak azok igaziak legyenek,és nekem elég az,hogy egy dologból legyek jó,de abból nagyon jó,abban,amit szeretek csinálni..!
Örülök,hogy benéztél a blogomba! Legyél tag te is,és olvass mindig friss idézeteket.Csatlakozz hozzám a facebook-on is: http://www.facebook.com/norikaidezetek
2012. május 31., csütörtök
Köszönöm. Folyton csak köszönök mindent, minden egyes szavadat felém. Sokat tanultam tőled. Annyira szeretném, ha boldog lennél. Abba a mosolyba még sokan bele fognak szeretni. Hidd el.. tudom. Hiányozni fog mindened. A nevetésed, az érintésed, a csókjaid. És tudom, vissza fogom sírni. Igazad volt, tudtam én is, hogy így lesz. De erősnek kell lennem, hiszen ez az élet, még ha könnyekkel küzdök hónapokig is. Sose felejtelek el. soha nem leszel számomra 'csupán csak egy ember'. Mindig is leszel valami, valami fontos, akit sohasem fogok elfelejteni. Emlékezni fogok rád mindig, Ígérem neked.
2012. május 26., szombat
Még mindig te vagy az első gondolatom reggel. Még mindig szivemben vagy mikor a nap fel kel. Csak arra gondolok amikor a hangodat hallom és mosolyogva mondtad szeretlek nagyon. Azt mondtad itt leszel és sosem feledsz el. De a sikerek és a bukások után oly messze mentél el. Téged nem érdekel már, hogy a szivem még mindig fáj. De csak arra gondolok valahol a szerelem még most is vár. Lassan rá kellet jöjjek, hogy a szavaid hazugak, és veled együtt a távolba porba hulltak..
2012. május 24., csütörtök
2012. május 20., vasárnap
2012. május 19., szombat
2012. május 18., péntek
2012. május 17., csütörtök
2012. május 16., szerda
Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. Sőt, a testi sebeink fájdalmát nem is igen tudjuk felidézni. Tudjuk, hogy fájt egy műtét utáni kötözés például, de az érzetét nem tudjuk felidézni. Tudjuk, hogy rossz volt, de nem tudjuk pontosan, hogy milyen. A fizikai érzeteink emlékei homályosabbak. A húsunk hamar gyógyul, a csontunk lassabban, az idegeink még lassabban, de vannak lelki sebeink, melyek még fél évszázad múlva is fájnak...
Amikor elhagytál megesküdtem, hogy soha többet nem akarlak már, és hogy találni fogok valakit aki miatt elfelejtelek majd téged. De most, hogy eltelt néhány hét... annyira szörnyen hiányzol, és valahogy csak téged akarlak, mert rájöttem, hogy más úgysem tudja azt az érzést kiváltani belőlem, amit te.
Minden nő életében van egy pont ahol elveszti önmagát. Lehet, hogy túl reagáljuk a dolgokat, de az is lehet, hogy nem akarunk elveszteni magunk mellől egy olyan embert, aki nagyon fontos nekünk. Az is lehet, hogy ez a legnagyobb félelmünk. Ilyenkor a legnehezebb hinni a jóban, mert ha hiszünk és az ellenkezője történik meg, akkor végleg a padlóra kerülünk... Ilyenek vagyunk. Érzékenyek, törékenyek. És senki sem tud ránk eléggé vigyázni.
2012. május 15., kedd
Talán még egyszer egymásé leszünk,és akkor már nem fogjuk el engedni a másikat..talán majd fogsz még úgy csókolni,hogy érzelmet is táplálsz bele..ismerlek,és tudom,hogy szeretsz..mással vagy de szeretsz,úgy ahogy én is.. lehet csak egy kis idő kell a lelkünknek,hogy megtisztuljon,és hogy újat próbáljunk ki...de én bízom benne, ÉS TUDOM,hogy fogjuk majd még egyszer egymás kezét..mindegy mennyi idő az az egyszer. Én várom azt a pillanatot!
~saját~
~saját~
2012. május 12., szombat
Ne aggódj. Ha valaki nem akar majd téged, nekem mindig szükségem lesz rád. Ha valaki azt gondolja, hogy unalmas vagy, szerintem akkor is nagyszerű vagy. Ha valaki túl elfoglalt, hogy foglalkozzon veled, én mindig időt fogok rád szánni. Ha valaki figyelmen kívül fog hagyni, nekem mindig lesz figyelmem rád. És ha valaki nem érez úgy ahogy te, várni fogok rád, hogy ugyanúgy érezz irántam, ahogy én irántad. ♥
Nem telik el úgy nap,hogy ne gondolnék rád.Nincs olyan perc,hogy valamiről eszembe nem jutnál.Fáj! Nagyon fáj,hogy nem vagy velem..fáj hogy lélegzem.Bár tudnám,hogy érzel-e még valamit..bár meghalhatnék csak 1 napra,hogy lássam,hiányoznék-e...hogy sírnál-e,vagy csak egyszerűen sajnálnál..Nem bírom..ez a bizonytalanság öl meg engem..! Ez visz a pokolba...:(
~saját~
~saját~
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
















































