Lehet, hogy nem kéne mindent ennyire bonyolultan kezelnem. Talán egyszerűen csak kimondhatnám, hogy hiányzik ha nincs mellettem; hogy mindig várom, hogy találkozzunk, együtt legyünk; és hogy leginkább azt szeretném, hogy megértse, mindezek ellenére mégis mit, miért teszek...
Örülök,hogy benéztél a blogomba! Legyél tag te is,és olvass mindig friss idézeteket.Csatlakozz hozzám a facebook-on is: http://www.facebook.com/norikaidezetek
2012. március 31., szombat
Van, hogy kócos a hajam, elmosódik a sminkem, kint van a seggem, pizsiben nyitom ki az ajtót, elfelejtek este fogat mosni, rólad álmodok, elképzelem a csókod, azzal a pulcsival alszok ami rajtam volt, amikor utoljára megöleltél, sírva alszok el, hazudok mindenkinek, hogy nem érdekelsz, azt mondom, hogy azért imádkoztam, hogy ne szeress belém, de igazából azért, hogy örökké szeress. Megeshet, hogy rejtett számon hívlak fel, csak hogy halljam a hangod vagy , hogy megnyitom az ablakot, hogy ma aztán rádírok, aztán csak leragadok a képednél... Elfelejtünk dolgokat. Érzünk valamit. Majd eltűnik minden szó, mintha mi sem történt volna. Pedig én mindent próbáltam megtenni érted. Engem igazából talán csak az bánt, hogy most nem velem vagy együtt... Mindenesetre egy percig ne hidd, hogy azért vagyok most veled ilyen flegma, mert összetörted a szívem vagy mert már utállak... nem... épp azért mert ez még mindig nem így van!
2012. március 30., péntek
Amikor nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy rá ne mosolyogj, pedig eltervezed,
hogy nem fogsz.. amikor eltervezed, hogyha rád ír, egyetlen mosolygós fejet sem fogsz neki írni, és egy kedves szavad sem lesz hozzá, de amikor rád ír a szíved majd kiugrik a helyéről, remeg az összes testrészed és teleírod az egész beszélgetést vigyorgó szmájlikkal. amikor eltervezed, hogy végre elfelejted,de aztán éjszaka vele álmodsz..vagy másnap össze futsz vele, és kezdődik minden elölről. vagy amikor meghallasz egy zenét és elkap a dejavu érzés, mert ez az a zene ami szólt amikor mellette ültél. vagy éppen mikor sétálsz az utcán, elmész egy hely mellett és beleborzongsz az emlékekbe. vagy amikor nem érdekel senki más ,és egyetlen emberrel sem tudnál rajta kívül elképzelni még egy ölelést sem. vagy mikor fáj mert tudod,hogy hiába remélsz,ez nem egy tündér mese, hiába sírsz órákig egy romantikus szappanoperán, itt nem lesz happyend. hiába hallgatod a nyálas zenéidet, őt nem érdekled, mert ez a valóság és amikor látod, hogy kijelentkezett és el sem köszönt. olyankor a sírógörcs jön rád, de ekkor látod, hogy visszajött és hatalmas kő esik le a szívedről, hogy csak ledobta az msn, de aztán megint elmegy, és már nem jön vissza. megfeledkezett rólad, és már rég bezárta a beszélgetést, aminek ott lett vége, hogy te még egy szmájlijára is vissza írsz egy szmájlit.. nem vagy képes elviselni, hogy ne válaszolj neki, de ő viszont NEM VÁLASZOL neked, és elmegy, itt hagy, elfelejt.. örökre. fogalma sincs arról, hogy te mennyire SZERETED, próbálod leplezni, de ha egyszer, csak egyszer őszintén a szemedbe nézne, mindenre rájönne, rájönne arra, hogy bármit megtennél érte.♥
2012. március 28., szerda
2012. március 25., vasárnap
Azt mondták, az idő minden sebet begyógyít. Amikor életem első, igazi csalódásán estem túl, kételkedve hallgattam ezt az elméletet, kínomban kiröhögtem. Begyógyíthatja az idő, azt a sebet, amit egy „nem szeretlek” okoz?
Aztán teltek a napok, a hetek nélküle. Két hét hosszan tartó depresszió, és jó sok cigi után, valaki egy segítő kezet nyújtott felém. Egy olyan kezet, amibe, ha van egy kis eszem, rögtön belekapaszkodok. De én féltem egy újabb szívtöréstől, így hát gyengén, csak pár ujjal hozzáértem. Ő nem kérdezett semmit sem, csak fokozatosan húzott ki. Jobban is éreztem magam, már nem volt szükségem a cigaretta megnyugtató hatására, de legbelül még mindig nem voltam régi önmagam. Aztán, az a kéz, ami vállalta, hogy kihúz: elengedett. Elengedett, vagy én löktem el magamtól? Én sem vagyok biztos benne.
Ismét csak a szomorú dolgokat láttam a világból… még mindig Ő járt a fejemben. Ő, aki nem szeret. A napok csigatempóban halattak egymás után, lassan egy hónapja, hogy vége, de még mindig Ő járt a gondolataimban. Miatta írtam azokat a szomorú sorokat, miatta marcangoltam önmagam,
hogy hol ronthattam el…
Aztán, most itt vagyok. Több mint két hónapja volt az első szívtörésemen. Nem azt mondom, hogy már nem gondolok rá, de ha eszembe jut, csak elmosolyodom az emlékén, az esetlenségén és az oly sok nevetésen. Ha meglátom a képét nem könnycsepp születik szememben, hanem egy halvány mosoly arcomon. Igen, begyógyult a seb. Az idő begyógyította! :)
2012. március 24., szombat
‘Megrémít a szeretet, amit néha mintha látnék a szemeidben. De a legrémisztőbb mégis az, amit én érzek: hogy amikor rám mosolyogsz, a szívem megremeg - amikor pedig nem velem beszélgetsz, megszakad. Amikor úgy érzem, hogy Te is ugyanannyira szeretsz, mint én Téged, akkor legszívesebben magamhoz ölelnélek és soha nem engednélek el! Néha elegem van az egészből, de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz. Mégis, az egész az én hibám. Mert szeretlek, amit tudom, hogy nem lenne szabad. Ez a legnyomorúságosabb az egészben: hogy soha nem szerethettem volna beléd..’
2012. március 23., péntek
2012. március 22., csütörtök
Nem fogjuk egymást keresni, mert valahányszor a te számodat hívnám, ott lesz bennem a dac, hogyha nem hiányzom, miért keresselek. Te sem fogsz hívni, már nem lesz jelentősége a nevemnek a telefonodban. Ott leszünk egymás múltjában, nézzük majd az ajtót, de nem fogjuk újra kinyitni. Nincs miért, ebből nem lesz happyend, szerelem sem, semmi. Nem vagyok benne a tegnapjaidban, a holnapjaidban, mert nem akarod,hogy benne legyek...
2012. március 21., szerda
Ha valaki azt akarja, hogy jelen legyél az életében, az helyet csinál
neked benne. Nem kell megküzdened a helyért. Ha olykor megbánt téged, nem indokot keres a tettére, hanem a bocsánatodat. Ne erőltesd rá magad olyasvalakire, aki nem ismer el téged, és ne feledd, akinek fontos vagy nem csak akkor áll melletted, amikor a legjobb formádat hozod, hanem akkor is, amikor a legrosszabb passzban vagy.
2012. március 20., kedd
2012. március 19., hétfő
2012. március 18., vasárnap
Szeretlek. nagyon szeretlek, de közben mégis gyűlöllek. bízom benned, de közben mégis félek tőled.. néha ajándékokkal halmozol el. máskor mindent, amim van,elveszel. belém marsz, hogy aztán megsimogass. úgy érzem, szeretsz. máskor, hogy nem tudsz szeretni. mélybe viszel, és közben szárnyakat adsz. terhet raksz rám, és könnyűvé teszel. megfagyok, és elégek tőled. naponta elveszítelek, és naponta rád találok. annyi fájdalmat okoztál nekem, de mégis olyan vagy számomra, mint a levegő. nem tudok nélküled élni!
2012. március 17., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)











































.jpg)




